Havas ágra szállt a veréb,
pity-pity, pityereg:
elvihetné, aki hozta,
már el a telet!
Sehol egy árva cirokmag,
se meggy, se kökény.
Nyáron bezzeg vígan éltem
a tarlók ölén.
Ősszel is volt körte, szőlő,
dió, mogyoró.
Csak ez az egy, ez a hosszú
tél mire való?
Még szerencse, hogy szűnik már;
hogy olvad a jég.
S fényes arany napot nyit a
márciusi ég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése