Létay Lajos: Édesanyám, mit segítsek?

Édesanyám mit segítsek?

Cukrot törjek? Hozzak lisztet?

Megpörköljem tán a kávét?

Elszaladjak hagymaszárért?

 

Neked száz és száz a dolgod,

míg ebédünk egybehordod;

míg az asztal megterítve,

csak te fáradsz, te s megint te!

Ámde én nem hagylak téged,

tétlen mint is nézhetnélek?

S épp ma van lám neved napja,

hát így üld meg, mosogatva?

Édesanyám, mit segítsek,

hogy ne fáradj, légy mind frissebb?

Megtennék én mindent érted,

minden gondtól kímélnélek.

Hogy vidáman élj sokáig,

s ifjan lásd meg unokáid.